Mi az a fenntarthatósági jelentés? Kinek kötelező, és miért fontos ez a vállalatok számára? A környezetvédelmi világnap alkalmából ezekre a kérdésekre is választ ad a Rába Nyrt., reflektálva arra, hogy 2025. április 11-én közzétette első, ESRS-szabvány szerinti fenntarthatósági jelentését. A dokumentum elkészítése nem csupán egy új megfelelési kötelezettség teljesítése volt, hanem egy átfogó belső munka eredménye is. Az előzményekről, a tapasztalatokról és a következő lépésekről dr. Buday Zsolt ESG-koordinátor osztotta meg gondolatait – egyúttal válaszolva néhány gyakran felmerülő kérdésre a jelentéssel kapcsolatban.
A 2024. év a Rába számára mérföldkő volt a fenntarthatósági teljesítmény rendszerszintű bemutatásában: elkészült az első olyan külső fél által is auditált jelentés, amely teljes egészében megfelel az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) előírásainak. Bár a dokumentum mögött szabályozási kötelezettség áll – a 2024-től hatályos CSRD minden tőzsdei kibocsátót arra kötelez, hogy egységes szerkezetű jelentést tegyen közzé fenntarthatósági teljesítményéről –, a Rábánál ezt a feladatot nem pusztán kötelezettségként kezelték. A vállalat célja az volt, hogy olyan átlátható, valós adatokon alapuló összefoglaló készüljön, amely megalapozza a hosszú távú döntéshozatalt, és egyértelműen tükrözi a fenntartható működés iránti elkötelezettséget.
A jelentés a kettős lényegesség elve mentén készült: nemcsak azt vizsgálja, milyen hatással van a vállalat a környezetére és a társadalomra, hanem a pénzügyi lényegességi szempontokat is, hogy a fenntarthatósági kihívások milyen kockázatokat vagy lehetőségeket jelentenek a működés szempontjából. A három pillér – környezeti (E), társadalmi (S) és vállalatirányítási (G) szempont – mindegyike hangsúlyosan megjelenik a dokumentumban.
Környezeti oldalról kiemelkedő fejlemény, hogy 2024. augusztus végén megkezdte a termelést a Rába első saját napelemparkja Sárváron, 2024. december közepén pedig a második Győrben. Ezek már az első évükben 255 MWh zöldáramot termeltek, mérhetően hozzájárulva a vállalat karbonlábnyomának csökkentéséhez. Mivel a 480 KW-os sárvári park csak valamivel több mint négy hónapot, míg az 5.400 kW-os győri mindösszesen két hetet üzemelt, a 2025. évi termelési adatok jóval a 2024. évi felett alakulnak majd. A vállalatcsoport éves energiafelhasználása valamennyi energianemet beleértve 74.211 MWh volt, a teljes (Scope 1, 2 és 3) kibocsátás meghaladta a 370 ezer tonna CO₂-egyenértéket. A társadalmi dimenzióban a jelentés külön foglalkozik a munkavállalói biztonsággal és a képzések szerepével. 2024-ben minden gyártóegységben újraértékelték a kockázatos munkaköröket, és célzott oktatási programokat indítottak az érintett területeken. A vállalatirányítási területen előrelépést jelentett, hogy 2024-től a fenntarthatósági kockázatok beépültek a stratégiai döntés-előkészítési folyamatokba. Az igazgatóság rendszeres tájékoztatást kap az ESG-indikátorokról, és megkezdődött egy olyan belső jelentési struktúra kialakítása, amely negyedéves szinten is képes visszacsatolni a kulcsfontosságú mutatókat az operatív működéshez.
Az adatok mögött azonban komoly, összehangolt szervezeti munka áll. A jelentés összeállítása több hónapos előkészítést és széles körű együttműködést igényelt a vállalaton belül. A tapasztalatokról és tanulságokról dr. Buday Zsolt, a Rába Nyrt. ESG-koordinátora számolt be.
Mi jelentette a legnagyobb nehézséget a jelentés elkészítése során?
Talán az, hogy mindent először csináltunk. Nem volt korábbi struktúránk, nem volt sablonunk, és sok területen először kellett az adatokat ESG-szempontból értelmezni. Az adatminőség, a hiányzó folyamatleírások, a rendszerközi összhang kialakítása komoly szervezési feladat volt – ráadásul úgy, hogy mindezt a napi működés mellett kellett végigvinni a kollégákkal. Hálás vagyok mindenkinek, aki a napi munkája mellett időt tudott szakítani rám, és segített az ESG adatok előállításában. Ehhez egy erős, belső együttműködésen alapuló projektkultúrára volt szükség, ami szerencsére mostanra kezd stabillá válni, és persze mindkét fél részéről nagyon sok türelemre. Ugyanakkor az, hogy valaminek ott lehetek a kezdetén, és először hozhatunk létre valami merőben újat, egyben nagyon inspiráló is volt a számomra. Az ESG a 2024. évről készített jelentésekkel született meg Magyarországon. Nagyon megtisztelő a számomra, hogy a Rába csapatában én is ott állhattam a rajtvonalon. Büszke vagyok a végeredményre.
Milyen szempontból kellett a legnagyobbat változtatni a belső gondolkodáson?
A szemléletváltás leginkább abban jelent meg, hogy ma már nem elég a szabályoknak való megfelelés – a „miért” és a „hogyan” is előtérbe került. Ha például az energiafogyasztásról beszélünk, nemcsak azt kell tudnunk, mennyi volt, hanem azt is, hogy milyen trendek húzódnak mögötte, és milyen beavatkozásokra van szükség. Ez üzletileg is értelmezhetőbbé teszi a fenntarthatósági adatokat. Ugyanakkor nagyon szerencsés az alaphelyzet a Rábánál. A menedzsment őszintén elkötelezett a fenntarthatóság mellett. A fenntartható vállalati működés a rentabilitás szempontjából is egyfajta csúcsra járatást, maximális hatékonyságnövelést és a lehetőségek kiaknázását, azaz pénz megtakarítást jelent. Nem emlékszem egyetlen olyan alkalomra se, amikor ezt bármelyik vezetőnek el kellet volna magyaráznom. Nagyon hamar egy hullámhosszra kerültünk.
Volt olyan adat vagy összefüggés, ami meglepett?
Az értéklánc nagysága, bonyolultsága, a működési szinergiája szinte sokkoló volt a számomra. Csodás dolog, hogy minden időre itt van a gyártásban és minden késztermékünk a kívántak szerint eljut a vevőinkhez. Meglepett ugyanakkor a fluktuáció nagysága, amit sajnos elég magasnak tartok. Fontos szervezetfejlesztési feladatot látok a munkavállalói lojalitás erősítésében. Meggyőződésem, hogy a Rába egy nagyon jó munkahely, fontos hogy ezt lássák és érezzék a kollégák is. Továbbá tanulság volt az is, hogy bizonyos „rutinműködések” – például a beszerzés vagy a logisztika – mennyi információval rendelkeznek, csak eddig nem ESG-szemlélettel tekintettünk ezekre.
Milyen pozitív hozadéka volt a jelentésnek a vállalaton belül? Volt bármilyen visszhangja utána?
A folyamat során olyan szakterületek kerültek párbeszédbe, amelyek korábban kevésbé kapcsolódtak. Az ESG tulajdonképpen közös nyelvet teremtett például a pénzügy, a gyártás, a műszaki tervezés és a HR között. Emellett már a 2025. évi beruházástervezésnél is megjelentek ESG-szempontok – ami egyértelműen mutatja, hogy a jelentés nem maradt puszta papírmunka. És ami a legjobb, hogy ez még csak a kezdet. Hiszek a fenntartható működésben és hiszem, hogy nagyon értékes lesz az a teljes csomag, amit közös munkával végül majd leteszünk az asztalra.
Hogyan fogod mérni a jövőben az előrelépést?
Elsőként az adatok minősége és lefedettsége lesz kulcsfontosságú. Ezen túl célunk a célkitűzések kvantifikálása is – vagyis nemcsak kijelenteni, hogy csökkenteni kívánjuk az energiaintenzitást, hanem pontosan meghatározni az ütemét, az eszközöket és a mérési pontokat. Ezeket egy ESG dashboardban fogjuk követni, amely a belső döntéshozók számára is elérhető lesz.
Ha újrakezdenéd, mit csinálnál másként?
Korábban kezdeném. A legnagyobb tanulság az volt, hogy a fenntarthatósági jelentés nem év végi projekt, hanem éves gondolkodásmódot igényel. Ezt most már szeretnénk beépíteni a működésbe – nemcsak egy jelentés miatt, hanem mert mindenhol egyre inkább ez válik az üzleti alapelvvé.
A Rába Fenntarthatósági jelentése tehát nemcsak visszatekintés, hanem egyfajta iránytű is a jövőre nézve. Az igazgatóság 2025 végéig dönt a hosszú távú dekarbonizációs célkitűzésekről, beleértve a 2030-as és 2050-es kibocsátáscsökkentési célokat is. A következő jelentés célja az, hogy minden kulcskategóriában elsődleges, beszállítói forrásból származó adattal tudjon dolgozni a vállalat – ezzel is tovább növelve az átláthatóságot és a stratégiai tervezés megbízhatóságát.